Elismerés

Délután élveztük a tavaszi levegőt, testületileg kivonultunk a közeli parkszerűségbe,ahol rajtunk kívül kismillióan érezték még úgy, hogy ilyen hosszú tél után ki kell szabadulni és különféle szabadidős programokkal elűzni az időt.

Mi is kismotorral és focilabdával felszerelkezve indultunk el, a bicajok egyelőre némi turbósításra várnak, Kata nem kis bánatára. Szóval kiértünk a térre, volt dombról kismotorral legurulás (szerencsére a legkisebb egyetlen foga sem bánta, ez az én egyik nagy parám), egy másik, kisebb dombról anya kezébe ugrálás, motorral száguldó gyerek után sprintelés kocogás, bújócska a leánygyermekkel és a csatlakozó kis barátnőivel, és némi focizás a bajnokká avanzsált elsőszülöttel, amikor P. éppen átvette a Zsombor után futkorászó szülő szerepét tőlem.

Igyekeztem felnőni a feladathoz, amit a fiam elvárt tőlem, ami - úgy tűnt - eredményes volt és a fiam a következő szavakkal adott hangot elsimerésének:
-"Anya, ahhoz képest, hogy nagylány vagy, egész jól csinálod.":))

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések