Én is csatlakoztam

Igen, tudom, rendkívül egysíkú és unalmas témájú bejegyzések születnek mostanság a részemről, de tényleg kardinális probléma ez jelenleg az életünkben.

És megdöbbenésemre én sem bírtam tovább: keddre virradó éjjel már alig tudtam aludni, annyira fáj a torkom, mintha ezer tűvel szurkálták volna, a fájdalom egészen a fülemig sugárzott, nyelni, beszélni iszonyú volt és nekem, akinek az alaphőmérséklete 36 fok körüli, már hőemelkedésem is volt tegnap estére, ami egyenlő azzal, hogy csak fetrengtem és szenvedtem az ágyban. A tegnapi napot végig küzdöttem bent a munkahelyemen, de sírni tudtam volna a tárgyalásokon.

Bár kicsit erőlködtem, hogy én vagyok a munka hőse, mennem kell dolgozni, én soha nem vagyok beteg stb., reggel beláttam, hogy nem fog menni és felkerestem a házidokimat. Aki felszisszent, amikor bekukucskált a torkomba: heveny garat és gégegyulladás, pluszban tályog-gyanú, mivel az állkapocs alatti nyirokcsomóim nagyon duzzadtak. Azonnali némaságra, pihenésre és gyógyszerezésre ítélt, és az ukáz ellen tiltakozni sem volt erőm. Igaz, hogy kissé nehezített a pálya, mivel a két kisebb kiskorúm ugyancsak betegen itthon lézeng,de anyukám bevetette magát és itt van velünk.

Én pedig megkövetem az én hites uramat és a nyilvánosság előtt elnézését kérem, ha esetleg valamikor nehezen viseltem volna a vég nélküli betegeskedéseit.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések