Vissza a hétköznapokba
Az ünnepek után e héttől újra visszazökkentünk a hétköznapokba. Számomra a január az év legutálatosabb hónapja, általában tiszta spleen-es vagyok ebben az időszakban, hiszen elmúlt a várakozás izgalma és boldogsága, elteltek az ünnepek és az ablakon kitekintve sem lehet túl sok biztatót látni, minden szürke, nyálkás, messze van a tavasznak még az ígérete is.
No, de nem akarok tovább filozofálni, ráadásul most valahogy nem is kerültem mély letargiába, de ezt gyorsan le is kopogom. Miután kipihentük a szilveszteri mókát, kedden reggel mindenki ment a maga útjára. Azonban nem mindenkinek volt egyenes az útja, ilyen-olyan okokból.
Zsomborunknak sok volt a közel 2 hetes kiesés, ezért sokk érte, amikor újra a csoportszoba előtt álltunk és tuszkoltuk (volna) be a társaihoz. Nem is ment önszántából, csak kézből kézbe, amit még szerdán is megismételtünk, de utána már ügyeskedett. Egészen a következő hétfőig ki is fog tartani a határozottsága, amikor is a 2 napos itthonlét után minden elölről fog kezdődni. :))
Katus különösen rákészült a keddre és ennek nem csak az volt az oka, hogy imádottjával újra egy padban töltheti a nap nagy részét, hanem azért is, mert kora reggel, még iskola előtt várt rá egy komoly megmérettetés, egy vérvétel formájában. Ennek közvetlen előzménye a hétfői jelenésünk a háziorvosnál, aki az általam felvázoltak (bő 1 hónapja rendszeresen fájlalja a hasát, nem eszik túl sokat), valamint a mérlegelés után (csizmástól, mindenestől kevesebb a tömege, mint nyáron - ruha nélkül - volt) előírt egy széklet-és vizelet vizsgálatot, továbbá egy teljes vérképet. Végül fegyelmezte magát és csak bőgött, de a pankráció elmaradt. Az utóbbi két eredmény meg is érkezett már és megnyugtató. Az már kevésbé, hogy a rejtélyes hasfájás, ami a szünet alatt elmaradozott, most újra jelentkezett, szóval a gyanúm csak erősödik, hogy ennek hátterében nem fizikális ok állhat. Mindenesetre az előírt kúrát végig csináljuk, a diétát megtartjuk és majd néhány hét múlva talán okosabbak leszünk.
Ha már ott voltunk, Bencét és szemrevételezte a doktornő, szegény gyerek napok óta úgy vakarózik, mint egy rühes, de neki "csak" az ekcémája rosszabbodott. (És már megint brutál nagy nyirokcsomói vannak, áááááá!!)
Az első 2 nap tapasztalata az, hogy az iskolás részleg nem fog unatkozni január második feléig, már szerdán mentek a számonkérések és gyakorlatilag minden napra jut legalább egy felmérő, hiszen nyakunkon a félév...
No, de nem akarok tovább filozofálni, ráadásul most valahogy nem is kerültem mély letargiába, de ezt gyorsan le is kopogom. Miután kipihentük a szilveszteri mókát, kedden reggel mindenki ment a maga útjára. Azonban nem mindenkinek volt egyenes az útja, ilyen-olyan okokból.
Zsomborunknak sok volt a közel 2 hetes kiesés, ezért sokk érte, amikor újra a csoportszoba előtt álltunk és tuszkoltuk (volna) be a társaihoz. Nem is ment önszántából, csak kézből kézbe, amit még szerdán is megismételtünk, de utána már ügyeskedett. Egészen a következő hétfőig ki is fog tartani a határozottsága, amikor is a 2 napos itthonlét után minden elölről fog kezdődni. :))
Katus különösen rákészült a keddre és ennek nem csak az volt az oka, hogy imádottjával újra egy padban töltheti a nap nagy részét, hanem azért is, mert kora reggel, még iskola előtt várt rá egy komoly megmérettetés, egy vérvétel formájában. Ennek közvetlen előzménye a hétfői jelenésünk a háziorvosnál, aki az általam felvázoltak (bő 1 hónapja rendszeresen fájlalja a hasát, nem eszik túl sokat), valamint a mérlegelés után (csizmástól, mindenestől kevesebb a tömege, mint nyáron - ruha nélkül - volt) előírt egy széklet-és vizelet vizsgálatot, továbbá egy teljes vérképet. Végül fegyelmezte magát és csak bőgött, de a pankráció elmaradt. Az utóbbi két eredmény meg is érkezett már és megnyugtató. Az már kevésbé, hogy a rejtélyes hasfájás, ami a szünet alatt elmaradozott, most újra jelentkezett, szóval a gyanúm csak erősödik, hogy ennek hátterében nem fizikális ok állhat. Mindenesetre az előírt kúrát végig csináljuk, a diétát megtartjuk és majd néhány hét múlva talán okosabbak leszünk.
Ha már ott voltunk, Bencét és szemrevételezte a doktornő, szegény gyerek napok óta úgy vakarózik, mint egy rühes, de neki "csak" az ekcémája rosszabbodott. (És már megint brutál nagy nyirokcsomói vannak, áááááá!!)
Az első 2 nap tapasztalata az, hogy az iskolás részleg nem fog unatkozni január második feléig, már szerdán mentek a számonkérések és gyakorlatilag minden napra jut legalább egy felmérő, hiszen nyakunkon a félév...
Megjegyzések