Egyelőre a fáradtság áll győzelemre...

Legalábbis ennek tudom be, hogy ma reggel már sírt is az iskolában. Ma még felkísértük az osztályteremhez, terveink szerint holnap már ne fogjuk és ott pityergett, nem találta egy füzetét, szegénykém úgy téblábolt, mintha először kellene kipakolnia, még jó, hogy Dávid segített neki. Ölelgette és puszilta Katust, ami megint csak nem jellemző mostanában rá...Szerintem fáradt és most ütközik ki rajta. Pedig mi mindent megteszünk, hogy eleget aludjon: fél 9-kor mese, utána alvás. Általában el is alszik hamar, de pl.most éjjel már fél 11-kor kijött, reggel pedig 6-kor már mellettem volt. Mondjuk, már ennél korábban felébredt, mert 3/4 6-kor vérzett az orra, az elmúlt napokban már sokadjára. Megint elkezdjük az érerősítő tabletta szedését, ma este beszélünk a homeopata orvosunkkal, úgyis be kell hozzá jelentkezni, de addig is, mondjon valamit.Szóval nagyon elfárad, de a túlzott izgalomtól nem tudja magát rendesen kipihenni. Ott jól érzi magát, szorgalmas, sokat jelentkezik, tegnap 4 csillagot hozott haza, bár, hogy rosszat is mondjak, "üzent" Kati néni, hogy sokat beszélgetnek az órán, és ha így folytatják, elültetik őket egymás mellől. Este beszéltem a fejével, hiszen tudom, milyen szomorú lenne, ha erre sor kerülne, valósággal összeragadtak Dáviddal. Majd meglátjuk...