Paleo indiáner
Úgy hozta az élet, hogy nemrégiben közeli kontaktusba kerültem a hagyományos, cukros-lisztes indiánerrel. Na ANNYIRA azért nem közel, de ahhoz kellőképpen, hogy elinduljon a fantáziám. Bár azt hittem, hogy ez valami rettenetesen nehéz, bonyolult cucc, rá kellett jönnöm, hogy épp ellenkezőleg, viszonylag kevés hozzávalót kíván és annyira nem is nehéz, sőt. Alapja egy sima felvert, alias piskóta, a többi meg csak - szó szerint - hab a tortán. Célom egy glutén-, tej-és cukormentes, csökkentett szénhidrát tartalmú, paleo változat megvalósítása volt, eképpen sikerült. Egyetlen előkészítést igényel, mégpedig a Cocomast legalább 24 órára hűtőbe kell tenni, hogy jól felverhető legyen.
Paleo indiáner
Hozzávalók 8 darabhoz
Tésztához:
5 tojás
3 púpozott tk négyszeres erejű édesítő
15 dkg Szafi Reform paleo süteményliszt
3 ek hideg víz
cukormentes sárgabaraclekvár
20 dkg diétába illeszthető csokoládé (vagy kevesebb és pluszban hozzá kakaópor-Cocomas-kókuszolaj kombináció)
kb. 4 dl Cocomas
2-3 ek por állagú eritrit
1 púpozott ek útifű maghéj (aki él vele, az itt, az útifű helyett használhat habfixálót vagy hasonlót nyugodtan)
Először is elkészítjük a felvertet. Ehhez a tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét 2 tk édesítővel (amit akkor adunk hozzá, amikor már keményedni kezd) kemény habbá verjük. A sárgáját a vízzel és a maradék édesítővel gépi habverővel 2-3 percig habosítjuk, verjük. A lisztet átszitáljuk.
A kemény tojásfehérje habból egy habkártyányit jól elkeverünk a sárgás masszában, majd a maradék habot óvatosan beleforgatjuk. A lisztet szintén óvatos mozdulatokkal beledolgozzuk, vigyázunk arra, hogy ne törjük össze a tésztát.
A piskótamasszát simacsöves nyomózsákba töltjük. Sütőpapírral bélelt tepsire nyomunk 16 darab, kb. 4-5 cm átmérőjű korongot.
A sütőt előmelegítjük 180 fokra, fakanállal kitámasztott sütőben 35-40 percig sütjük. Itt leírom, hogy a hagyományos inidáner tésztája az itt kapottnál szárazabb, ez a különbség annak tudható be, hogy az általam használt liszt rostban gazdag. Ha kisült, hűlni hagyjuk.
Ha kihűlt, a kb. azonos méretű példányokat párokba rendezzük. Mindegyik közepét -vigyázva, hogy át ne lyukasszuk - kikaparjuk (hörzsöljük, ha pontosak és szakszerűek akarunk lenni).
A párok egy tagjának az alját , ha pici kis csücsök van rajta, levágjuk, ez lesz a talp, a lényeg, hogy ki kell az egyiket egyenesíteni, hogy ülni tudjanak.
Előkapjuk a sárgabaracklekvárunkat és 2 tésztahüvelyt összeragasztunk vele.
Elkészítjük a csokibevonatot, ehhez gőz fölött olvasztjuk a csokit minél kisebb, de magasabb edényben, hogy jól megforgatható legyen benne a gömbünk. Mártóvilla vagy sima desszertvilla stb. segítségével áthúzzuk a tésztát teljes befedésig. Rácsra helyezzük, a felesleg lecsorog, majd ha már nem csöpög, hidegre tesszük és teljesen megdermesztjük. Ha gyorsítani akarunk rajta, mehet kis időre fagyasztóba is.
Ha a bevonat már nem folyik, nem hagy rajta nyomot az ujjunk, akkor forró vízbe mártott, majd letörölt késsel lekalapoljuk az indiánert. Minden darab előtt így teszünk a késsel, elvileg ekkor nem törik meg a csoki. Ha kicsi a luk belül, mert óvatosak voltunk a kiszedéskor, akkor kézzel még szedhetünk le a tésztából. A sütit muffinpapírokra helyezzük.
Elkészítjük a "tejszínhabot". Mivel nem akartam habfixálót használni, viszont tartottam a Cocomas tartósságától önmagában, jobb és egyéb ötlet híján a jó nedvességszívó erővel bíró útifű maghéjat vetettem be, hiszen hasonló célokra már máskor is használtam. A behűtött és a felverés előtt 20-30 percr mélyhűtőbe is tett kókuszkrémet keverőtálba kanalaztam, és robotgéppel verni kezdtem. Amikor már félkemény volt, hozzáadtam a poreritritet és az útifű maghéjat is és kemény állagig vertem.
Csillagcsöves nyomózsákba lapátoljuk a habot és a süti közepéből, a lukból kiindulva körkörösen megtöltjük néhány emeletnyi magasan :D a habbal, végezetül pedig ráhelyezzük a levágott kalapokat. Kiválóan bírja így a hab a strapát, nem esik össze.
Paleo indiáner
Hozzávalók 8 darabhoz
Tésztához:
5 tojás
3 púpozott tk négyszeres erejű édesítő
15 dkg Szafi Reform paleo süteményliszt
3 ek hideg víz
cukormentes sárgabaraclekvár
20 dkg diétába illeszthető csokoládé (vagy kevesebb és pluszban hozzá kakaópor-Cocomas-kókuszolaj kombináció)
kb. 4 dl Cocomas
2-3 ek por állagú eritrit
1 púpozott ek útifű maghéj (aki él vele, az itt, az útifű helyett használhat habfixálót vagy hasonlót nyugodtan)
Először is elkészítjük a felvertet. Ehhez a tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét 2 tk édesítővel (amit akkor adunk hozzá, amikor már keményedni kezd) kemény habbá verjük. A sárgáját a vízzel és a maradék édesítővel gépi habverővel 2-3 percig habosítjuk, verjük. A lisztet átszitáljuk.
A kemény tojásfehérje habból egy habkártyányit jól elkeverünk a sárgás masszában, majd a maradék habot óvatosan beleforgatjuk. A lisztet szintén óvatos mozdulatokkal beledolgozzuk, vigyázunk arra, hogy ne törjük össze a tésztát.
A piskótamasszát simacsöves nyomózsákba töltjük. Sütőpapírral bélelt tepsire nyomunk 16 darab, kb. 4-5 cm átmérőjű korongot.
A sütőt előmelegítjük 180 fokra, fakanállal kitámasztott sütőben 35-40 percig sütjük. Itt leírom, hogy a hagyományos inidáner tésztája az itt kapottnál szárazabb, ez a különbség annak tudható be, hogy az általam használt liszt rostban gazdag. Ha kisült, hűlni hagyjuk.
Ha kihűlt, a kb. azonos méretű példányokat párokba rendezzük. Mindegyik közepét -vigyázva, hogy át ne lyukasszuk - kikaparjuk (hörzsöljük, ha pontosak és szakszerűek akarunk lenni).
Előkapjuk a sárgabaracklekvárunkat és 2 tésztahüvelyt összeragasztunk vele.
Elkészítjük a csokibevonatot, ehhez gőz fölött olvasztjuk a csokit minél kisebb, de magasabb edényben, hogy jól megforgatható legyen benne a gömbünk. Mártóvilla vagy sima desszertvilla stb. segítségével áthúzzuk a tésztát teljes befedésig. Rácsra helyezzük, a felesleg lecsorog, majd ha már nem csöpög, hidegre tesszük és teljesen megdermesztjük. Ha gyorsítani akarunk rajta, mehet kis időre fagyasztóba is.
Ha a bevonat már nem folyik, nem hagy rajta nyomot az ujjunk, akkor forró vízbe mártott, majd letörölt késsel lekalapoljuk az indiánert. Minden darab előtt így teszünk a késsel, elvileg ekkor nem törik meg a csoki. Ha kicsi a luk belül, mert óvatosak voltunk a kiszedéskor, akkor kézzel még szedhetünk le a tésztából. A sütit muffinpapírokra helyezzük.
Elkészítjük a "tejszínhabot". Mivel nem akartam habfixálót használni, viszont tartottam a Cocomas tartósságától önmagában, jobb és egyéb ötlet híján a jó nedvességszívó erővel bíró útifű maghéjat vetettem be, hiszen hasonló célokra már máskor is használtam. A behűtött és a felverés előtt 20-30 percr mélyhűtőbe is tett kókuszkrémet keverőtálba kanalaztam, és robotgéppel verni kezdtem. Amikor már félkemény volt, hozzáadtam a poreritritet és az útifű maghéjat is és kemény állagig vertem.
Csillagcsöves nyomózsákba lapátoljuk a habot és a süti közepéből, a lukból kiindulva körkörösen megtöltjük néhány emeletnyi magasan :D a habbal, végezetül pedig ráhelyezzük a levágott kalapokat. Kiválóan bírja így a hab a strapát, nem esik össze.
Megjegyzések