A várva várt hétvége

Erre készültek a gyerekek mát jó néhány napja. Erre a hétvégére vártuk látogatóba Dudáti Mamát és Papát, aki elhozták Kamillát és Gergőt, a két unokatesót. ( A sógoromék elsőszülöttjének sajnos más elfoglaltsága volt, de megígérte Boglárka, hogy az első adandó alkalommal bepótolja az elmaradt látogatást.)

Nagy volt az öröm a találkozáskor. A majd' 9 éves Gergő és Bencus hamar feltalálták magukat. Legóztak, társasoztak, kardoztak, meg persze megunván ezeket a "lájtos" tevékenységeket, birkóztak, őrjöngtek, rohangáltak, szóval néha közbe kellett lépni.De alapvetően jól viselkedtek, legalábbis ahhoz mérten, hogy amúgy mindkét fiú milyen eleven és aktív rosszcsont.

A nagyobb korkülönbség ellenére a lányok is meglepően jól elvoltak. Ma délelőtt pl. 3-4 órán keresztül ki sem jöttek Katus szobájából, magukra csukták az ajtót és mindenféle lányos dologgal játszottak.

Tegnap délután a kellemes időben voltunk sétálni, ennek keretében belógtunk a közeli iskola udvarába és lezavartunk egy jó hosszú focimeccset. Rendesen kifáradtak, nyakig sárosan értünk haza, de nagyon élvezték.

Este a "nagyok" kivételesen sokáig ébren maradhattak, lent beszélgettek a nagyszülőkkel, memóriáztak, olvasgattak. Már vagy negyed 11 volt, amikor felmentünk, a két fiú Bence szobájában, a két csajszi Katusnál aludt. Én még olvastam egy ideig, közben pedig nagy élvezettel hallgattam (na nem hallgatóztam direkt, csak minden kihallatszott, meg előtte Bence amúgy is tájékoztatott, hogy lefekvés után Gerivel a szeretetről, a szerelmeikről fognak beszélgetni), olykor könnybe lábadt szemmel, a nagyfiam áradozását az épp aktuális szerelméről... Hiába, már nem én vagyok az...

Szóval kellemes hétvége volt, örülünk, hogy itt voltak az unokatesók és a mamáék.
(Képek majd utólag, ha a mama átküldi őket.)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések