Karácsonytól újévig
Rohamtempóban szaladtak a napok.
26-án itt voltak a nővéremék, a gyerekek felavattak minden új játékot. 27-én este itt aludt Timi, ez a manóknak mindig nagy élmény, versengenek, hogy kinél aludjon, persze megoldjuk, hogy mindkettőjükkel aludjon.:)
28-án dolgos hétköznapunk volt, bevásároltunk, előkészítettünk, Apa bankban volt és egyéb hasonló ügyeket intézett, kihasználtuk, hogy itthon van, nem pedig az irodában. Ekkor tudtam meg (némileg sokkolt is), hogy másnap "elugranak" egy gyors látogatásra a sógoromék öten. Kicsit aggódtam, hiszen eddig rejtegettük Zsombort, senkihez nem vittük, Gergőéknél viszont van 3 gyerek...
29-én reggel kijött Annanéni. Zsombor tüdeje tiszta a hallgatózás alapján, de a hörgői újra tele vannak váladékkal, így az antibiotikum folytatása mellett visszaállította a már 6 napja elhagyott összes tünteti szert. De engedélyezte, hogy vihetjük levegőzni, csak tömjük be a száját valamivel...:))
Délben megérkeztek Péter szülei, akik az újév első napjáig tervezték az ittlétüket. Nem sokkal utánuk Gergőék is. A néhány óra alatt, amíg nálunk tartózkodtak, volt nagy őrjöngés, rohangálás, sárban focizás (és hempergés, bár ez eredetileg nem szerepelt a tervek között), szóval nagy örömködés. Próbáltunk fényképet készíteni, ahol mind a 6 unokatesó szerepel, de Zsombi nem volt együttműködő, így ő lemaradt.
30-án beszorultunk a lakásba, de délután eljöttek apukámék. Végre a húgom is találkozhatott Dodival, már nagyon hiányolta.
31-én a szokásos játék mellett (a nagyok teljesen kisajátították a nagyszülőket, szegényeknek lesz mit kipihenniük otthon)délután ki tudtunk menni egy kicsit levegőzni, Zsombor ráérzett a motorozásra, pedig azt hittem, az ő életéből ez a járgány ki fog maradni. Este a mamáék elmentek bulizni a nővéremékkel és apukámékkal, mi itthon töltöttük az év utolsó estéjét. Volt pezsgőzés, ami enyhe károkat okozott, ugyanis nem volt behűtve és a fél üveg -természetesen szamócás ízesítésű gyerekpezsgő-a hófehér szőnyegen landolt...Töredelmesen bevallom, senki nem bírta éjfélig, mi ketten Bencével fél 12-kor felmentünk, még beszélgettünk, fogadalmakat tettünk (majd meglátjuk:))és el is aludtunk, de mint utóbb kiderült, Kata, aki lent maradt Apával, szintén beájult. A mamáék 4-ig buliztak, az új év első napján nehezen bírtak ébren maradni és a gyerekek követeléseinek eleget tenni.:)
26-án itt voltak a nővéremék, a gyerekek felavattak minden új játékot. 27-én este itt aludt Timi, ez a manóknak mindig nagy élmény, versengenek, hogy kinél aludjon, persze megoldjuk, hogy mindkettőjükkel aludjon.:)
28-án dolgos hétköznapunk volt, bevásároltunk, előkészítettünk, Apa bankban volt és egyéb hasonló ügyeket intézett, kihasználtuk, hogy itthon van, nem pedig az irodában. Ekkor tudtam meg (némileg sokkolt is), hogy másnap "elugranak" egy gyors látogatásra a sógoromék öten. Kicsit aggódtam, hiszen eddig rejtegettük Zsombort, senkihez nem vittük, Gergőéknél viszont van 3 gyerek...
29-én reggel kijött Annanéni. Zsombor tüdeje tiszta a hallgatózás alapján, de a hörgői újra tele vannak váladékkal, így az antibiotikum folytatása mellett visszaállította a már 6 napja elhagyott összes tünteti szert. De engedélyezte, hogy vihetjük levegőzni, csak tömjük be a száját valamivel...:))
Délben megérkeztek Péter szülei, akik az újév első napjáig tervezték az ittlétüket. Nem sokkal utánuk Gergőék is. A néhány óra alatt, amíg nálunk tartózkodtak, volt nagy őrjöngés, rohangálás, sárban focizás (és hempergés, bár ez eredetileg nem szerepelt a tervek között), szóval nagy örömködés. Próbáltunk fényképet készíteni, ahol mind a 6 unokatesó szerepel, de Zsombi nem volt együttműködő, így ő lemaradt.
30-án beszorultunk a lakásba, de délután eljöttek apukámék. Végre a húgom is találkozhatott Dodival, már nagyon hiányolta.
31-én a szokásos játék mellett (a nagyok teljesen kisajátították a nagyszülőket, szegényeknek lesz mit kipihenniük otthon)délután ki tudtunk menni egy kicsit levegőzni, Zsombor ráérzett a motorozásra, pedig azt hittem, az ő életéből ez a járgány ki fog maradni. Este a mamáék elmentek bulizni a nővéremékkel és apukámékkal, mi itthon töltöttük az év utolsó estéjét. Volt pezsgőzés, ami enyhe károkat okozott, ugyanis nem volt behűtve és a fél üveg -természetesen szamócás ízesítésű gyerekpezsgő-a hófehér szőnyegen landolt...Töredelmesen bevallom, senki nem bírta éjfélig, mi ketten Bencével fél 12-kor felmentünk, még beszélgettünk, fogadalmakat tettünk (majd meglátjuk:))és el is aludtunk, de mint utóbb kiderült, Kata, aki lent maradt Apával, szintén beájult. A mamáék 4-ig buliztak, az új év első napján nehezen bírtak ébren maradni és a gyerekek követeléseinek eleget tenni.:)
Megjegyzések