Keksz céklából?! Miért ne?

Vashiányos lévén, mostanában mindig figyel otthon néhány cékla (bár valójában inkább csak azért, mert szeretem, ugyanis mint megtudtam, a növényi alapú vas nehezen és kevéssé szívódik fel). Az obligát saláta-alapanyagként történő felhasználáson túlmenően készült már belőle pl. leves, brownie, köztes étkezés gyanánt cékla-meggy turmix, a legfrissebb kreálmányom egy zabkeksz.

Tulajdonképpen az egészet mindenféle recept nélkül, saját kúfőből és a sütési tapasztalataimat felhasználva alkottam meg, miközben az vezérelt, hogy az eredmény az én új életmódomba is beleférjen. Elméletben tökéletesen sikerült a kivitelezés, azonban úgy tűnt, a végtermék a kukában fog landolni, de legalábbis maximum kanállal fogjuk elmajszolni. Aztán mégsem így lett, miközben kissé csalódottan félretettem a sütőből kivéve és jól el is felejtkeztem róla, 1-2 óra elteltével, amikor újfent a látókörömbe került a tepsi, azt tapasztaltam, hogy a sütőpapírról könnyen eltávolítható, ropogós és ízletes (csöppet sem céklaízű) keksz lett belőle.

Céklás zabkeksz:

Hozzávalók:
kb. 10 dkg pépesített főtt/párolt cékla (nekem 3 kisebb darab volt) 
7 dkg eritrit (vagy xilit)
2-3 ek. natúr kakaópor
5 dkg kókuszzsír olvasztva
1 tojás
kb. 15 dkg zabpehely
1 tk. szódabikarbóna

A céklát turmixoljuk. A cukorpótlót a tojással és az olvasztott zsírral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a céklapürét. Ezután beleszórjuk a kakaóport, a szódabikarbónát és a finomszemű zabpelyhet, gyors mozdulatokkal összekeverjük.

Sütőpapíros tepsibe kanál segítségével pakoltam ki az egyszeri adagokat, majd 170-180 fokos sütőben sültek a kekszek barnulásig, ami kb. 15 perc volt.

Nem megijedni, ha a szép színű kekszek kicsit amorf, szétesős beütéssel rendelkeznek, nagy türelemmel meg kell várni, amíg teljesen kihűlnek a tepsiben, utána már gond nélkül kiszedhetők és szépen egyben is maradnak. :)



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vaníliás-mandulás kiflik

Húsvéti vaníliás kalács

Kandírozott gyömbér