Vonat-ügy

Kiértünk a vasútállomásra, legkisebbünk rém boldog és izgatott, hogy megint mellőztük az autót és vonattal utazunk a mamáékhoz. Türelmetlenül rohangál fel és alá, meglátja az indulni készülő, kicsi, piros interpicit. Közli velünk, hogy biztos azzal fogunk menni.

Apa: nem kisfiam, biztos nem ez a mi vonatunk, a miénk még nem érkezett meg, és egyébként is, ami itt van, az rövid, piros és az oldalára van írva, hogy interpici, a miénk meg sokkal hosszabb és kék színű lesz.

Dodó: akkor arra meg biztos az lesz ráírva, hogy "internagy". :))