A domináns Zsomborról


Nem, nem a családban, illetőleg a testvérei körében elfoglalt kitüntetett helyzetéről szándékozom írni, bár az is megérne egy posztot.:) Egy egészen más dominancia kérdése foglalkoztat, már-már abnormális mértékben.

Lehet, hogy csak én kerítek neki nagy feneket és más kevésbé rugózna a dolgon, de engem már jó éve nem hagy nyugodni Zsombi látványos összevisszasága. Protekciós lévén, mivel az egyik legkedvesebb barátném többek között logopédus-tanító, rendszeres "felügyelet" alatt áll a lurkó, de év elején, miután újfent eredménytelenül próbálta kideríteni, melyik is a domináns oldala (és mely "felmérés" végén közölte, hogy totális zűrzavar van a gyerek fejében), tovább lettem irányítva és bő másfél hónapja felkerestem - egyelőre csak én, egyedül - a nevelési tanácsadó egy remek pszichológus-pszichopedagógusát.

Pár szó erejéig visszatérnék, pontosan mi is okozza a fejtörést számomra: elég kocka lévén (na meg a fenti logopédiai befolyásoltság révén), tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy egy dominanciahiány, kétkezesség, illetve keresztdominancia micsoda problémákat okoz(hat) a későbbiek során. A két tesónál ilyet nem tapasztaltam, Kata nagyon korán egyértelműen jobbkezes lett és bár Bencénél ez nem volt ilyen hamar ennyire határozott, Zsombor korára már nem volt kérdés, hogy jobbkezes.

Nyilván a túlfűtöttségemhez hozzájárul, hogy a jelenlegi szabályok értelmében - bár Zsombi helyzetén az idei jogszabály-módosítás nem változtatott - jövő évben tanköteles ez a gyermek. Ami abszolút elképzelhetetlen számomra, számunkra. De csak ott motoszkál a fejemben, hogy mi van, ha mégis "erővel" iskolába fogják küldeni. Persze azóta már megnyugodtam, miután beszéltem a két óvónővel és az óvodavezetővel, szóval ha arról van szó, nem fogják iskolába zavarni következő év szeptemberétől, kedvenc ovinkban továbbra is minden gyereket egyénileg bírálnak el és csak az ő érdekeit veszik figyelembe, mint ahogy a szülő szerepe és döntési lehetősége is megmarad ebben a kérdésben. Elbeszélgettünk az aggodalmaimról, amit amúgy az óvónők még, nem egészen 5 évesen nem tartanak  hatalmas problémának, de látva, hogy engem ez mennyire zavar, nyilván nem tartottak vissza attól, hogy saját megmozdulásként konzultáljak a nevelési tanácsadó szakemberével. Az óvónéni szerint amúgy semmi baj nincs a kölyökkel, értelmes, jó eszű, mára már be is szokott, és bár makacs, sértődékeny, szóval nem piskóta, de tényleg rendben lévőnek tűnik. Ugyanakkor közölték, hogy nem hajlandó részt venni a kézműves foglalkozásokon, amit nem is erőltetnek még, hiszen hivatalosan is csak középső csoportosnak minősül, de persze én is tudom, hogy a saját érdekében sem ártana, ha az a fránya finommotorika fejlődne. Próbálkozunk vele itthon is, az oviban is, kicsit nyitott is, mint az látható egy korábbi posztban, de nem lett lelkes rajzoló/színező/vágó továbbra sem.

És még egy el nem hanyagolható tényező: azért is zavar a kétkezezése és azért is nyavalygok annyira sokat rajta, mert meglátásom és érzésem szerint erősen hajlik afelé, hogy a bal keze lesz domináns. Amivel nincs semmi baj egyébként, bár önmagában kicsit nehezített pálya a jobb kezesek világában, azonban ha így lesz, akkor tuti keresztdominanciával fog társulni, mivel ami biztos - szerintem- , hogy jobb lábas. És ezért sem merek én közbeavatkozni, hagyom, hogy kétkezezzen a legtöbb tevékenység során. Két dolgot végez konzekvensen és kizárólag bal kézzel: evés és fogmosás. Kicsit őrült módjára strigulázom, mit melyik kézzel csinál, egész jó kis statisztikám van már, ami nem is baj, mert amikorra őt is megnézi a szakember, neki szüksége is lesz egy ilyesmire. Azért is őrjítő a dolog, mert pl. a tárgyakért az esetek 80 %-ában jobb kézzel nyúl, dobókockát azzal dob, azzal pakolja egymásra az építőkockákat stb., a fennmaradó 20 %-ban meg bal kézzel végzi ugyanezt. A rajzolás, színezés megint speciális: mindig ballal kezdi, aztán egy idő után vált, elmondása szerint mert elfárad a keze ( a pszichológus szerint abszolút reális indok), egyébként az én laikus szemeimmel nézve a bal kezében szebben is fogja az eszközt és precízebben, ügyesebben is használja. Az elvégzett tesztek szerint a szeme és füle nagy valószínűség szerint jobbos és a hab a tortán, hogy jobbról balra haladva "olvas" és néha tükörírással "ír". Na ki lenne nyugodt az én helyemben? :)

Szóval ilyen előzmények után és helyzetben mentem el a találkozóra, ami alapvetően megnyugtatóan zárult. A legfontosabb, hogy nem vagyunk elkésve, hiszen csak jövő hónap végén lesz 5 éves és abban maradtunk a szakemberrel, hogy akkor, vagyis a nyár elején fogja megnézni (hiszen addig szerinte nagyon sokat tud fejlődni egy ilyen kisgyerek), viszont a nagycsoportot úgy kell már kezdenie, hogy legyen domináns keze, amit erősítenünk kell majd addig. (Már ha ő meg tudja állapítani, mert azt is mondta, hogy akár lehet ténylegesen is kétkezes...) Az általam elmondottak alapján - értelemszerűen - nem tudott választ adni a kérdésre a gyerek megvizsgálása nélkül, de azt mondta, hogy két nagyon fontos tevékenységet csinál csak bal kézzel, ami ugyanakkor elég lényeges dolog. Szomorú viszont, bár valahol mélyen sejtettem, hogy elég sok rizikófaktor áll fenn nála a különféle részképességzavarok tekintetében, így a veszélyeztetett terhességem, az elhúzódó vajúdás, a császármetszés, a rossz 0 perces Apgar érték, a féloldalisága (már méhen belül is), az, hogy a mozgását ösztönözni kellett, a viszonylagos kései beszéd és most ez az oldalisággal kapcsolatos káosz is. Vigasztalt, hogy nem törvényszerű, ami igaz is, de mindenképpen jó, ha erről tudunk és észben tartjuk. Ugyanakkor egy csomó, általa feltett kérdésre adott válasz után közölte, hogy nagyon sok tekintetben már akkor, vagyis 4 év 9 hónaposan iskolaérettnek tekinthető. Mindig is sejtettem, hogy óriási kontrasztok vannak a gyerekben. :)) Ez most is bebizonyosodott.

Vagyis egyelőre itt tartunk, a történetnek még messze nincs vége. Május végére kérek majd időpontot Zsombinak, őszintén várom már, hogy a hozzáértő mire fog jutni az én öntörvényű, duzzogóbajnok, akaratos, ugyanakkor okos, jó memóriájú, elképesztő verbális adottságokkal rendelkező kisfiamnál.



Megjegyzések

a mesélő üzenete…
Balkezes, jobbszemes, jobb lábas vagyok- és írok, olvasok, eszem, alszom:)
No szóval szerintem semmi extra nincs vagy volt bennem, max. annyi, hogy egyik gyerekem sem bal kezes és eddig a négyből három jó sokáig fordítva írta a "3"-ast és az írott "S"-t. Ne aggódj ( ha tudsz olyat:) ) Zsombi nyilvánvalóan nem unalmas gyerek, színes és erős egyéniség és hát ha a két naggyal könnyű volt eddig, akkor neked is jár egy keményebb dió :) Én leilánál éltem ezt meg, a másféléveskori kemény hisztiktől fogva a mai napig, de akármilyen is, hihetetlenül okos és az, hogy a személyisége nem kicsit erős? Hát ebben a mai világban sajnos az visz előre nem az eszünk ...
Dia üzenete…
Bár azt nem mondanám, hogy a két nagyobbal, főleg Bence miatt, annyira sima ügy lett volna, de kétségkívül gördülékenyebben mentek a dolgok (vagy csak az eltelt idő szépíti meg???). És tudom, mindenkinek "jár" egy problémásabb gyerkőc. :) Mindenesetre, ha ő pont az lenne, akinek tanulási nehézsége lesz/lenne, legalább nem fogok úgy érezni, hogy nem tettem meg minden tőlem telhetőt az ő érdekében.

Népszerű bejegyzések