Ablakmosás gyereksegítséggel

Délelőtt hirtelen felindulásból nekiláttam az emeleti ablakok lemosásának. A gyerekekkel a napokban előszedtük az ünnepi díszeket, elkezdtük festeni az új üvegmatricákat, no meg hát csak hozzátartozik a készülődéshez ez is. Arra számítottam, hogy az éjszakai műszak után nehéz napnak nézünk elébe, de gondoltam, Zsombornak jó móka lesz, hogy takarítunk, létrázunk. Bencus szobáját még zökkenőmentesen meg tudtam csinálni, ahogy haladtam egyik ablakszárnyról a többire, vándorolt velem, hol az íróasztalon, hol a komódon csücsült, Apa után kiabált a nyitott ablakon. Utána következett Kata szobája, azokkal a brutális méretű ablakokkal ekkorra már a Mama is befutott, de Zsombi nem tágított mellőlem, sőt egy holtpontra érkezvén bömbölt egy sort. Így kénytelen voltam a karomba venni, de mivel haladni is akartam, hogy az alvása előtt fent mindenhol készen legyek, fél kézzel sikáltam az ablakokat. Mikor Katusnál a végére értem, ő is túllendült a mélyponton, a következő szobát nyugiban meg tudtam csinálni, ő közben porszívózott, lépcsőzött a létrán és néha egy kicsit kukásautózott. Szóval az emelet készen van, miután letettem, a néhány kimaradt darabot is lemostam, jöhetnek a matricák!