2013. augusztus 12., hétfő

Zabos-mandulás túrós

Nem vagyok tökéletes paleo-s, ezt valahol bánom, ugyanakkor akad pár étel, amiről egyelőre még nem tudok lemondani és az is lehetséges, hogy nem is tudok a későbbiekben sem (bár ha az egészségi állapotom indokolná azon kevés tejtermékek kiiktatását is, amiket még fogyasztok, akkor nyilván azonnal így járnék el, de jelenleg jó így, ahogy van) . Ilyen a túró is, ami egész jó fehérjeforrás, aminek olykor, ha éppen nem a turmixomat iszom, edzés után is hasznát veszem, meg hát egyébként is, szeretem.

Az alábbi sütemény egyáltalán nem paleo-s, ráadásul az a kategória, ami nálam abszolút a kilengős ételfélék közé tartozik, lévén zabot is nagyon-nagyon ritkán fogyasztok., így együtt meg már nekem is sok. :) Viszont amikor rátaláltam az ötletadó receptre, tudtam, hogy ezt muszáj megsütnöm. A tészta részen kis változtatást hajtottam végre, kicsit csökkentendő a zsírtartalmát. És hát csudafinom, mert nem bírtam neki ellenállni és természetesen megkóstoltam. A család többi tagja egyöntetűen megszavazta, hogy ilyet sokszor küldhetek majd nekik iskolába, melóba. :)

 Zabos-mandulás túrós

Hozzávalók:
6 dkg mandulaliszt
4 dkg aprószemű zabpehely
40 ml hideg víz
egy csipet Negyedannyi ugyanannyi
1-2 ek dióolaj

25 dkg zsírszegény túró
1 ek cukorpótló a fenti, négyszeres édesítő erővel bíróból, ennek megfelelően mindenki lefordíthatja magának, mennyi szükséges az általa használt édesítőből
csipet fahéj
citrom, citromhéj ízlés szerint
1 tojás fehérje
2 ek natúr zsírszegény joghurt

1 tojás sárgája
1 nagy maroknyi mandula durvára darálva

A tészta-alaphoz a zabpelyhet néhány perc alatt megpirítjuk, majd a többi hozzávalóval elkeverjük. A fenti mennyiség egy kis tepsire elegendő, vagyis egy normál méretű tepsihez legalább duplázandó minden mennyiség. A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a tepsit kibéleljük sütőpapírral, amibe belesimítjuk a masszát úgy, hogy kb. fél-1 cm vastag legyen a tésztánk és kb. 10 percre betoljuk a sütőbe.

 Ez az idő éppen elegendő a töltelék kikeveréséhez, ami rém egyszerű, csak a hozzávalókat összezutyuljuk, annyi a "kuriózum", hogy a tojásfehérjét villával felvertem kissé és ekként kevertem a túrós masszához.

A kicsit elősütött tészáta halmozzuk a tölteléket, megkenjük a kimaradt tojássárgájával és visszatesszük a sütőbe. Én félidőben díszítettem a durvára őrölt mandulával, amit nem pirítottam meg, de pirítva még jobb bukét adott volna a süteménynek.

Addig sütjük, amíg enyhe barna színt nem kap. Aztán vigyázunk, mert forrón eteti magát, férjemuramnak konkrétan melegen ízlett a legjobban, hidegen már csak mérsékelten és szerintem is langyosan a legízletesebb.
A





Nincsenek megjegyzések: